Táplálása és Betegségek
Ebben a témakörben nagyon megoszlanak a vélemények, mind a táplálás jellegét, mind az élelem összetételét illetően. Sok tudományos alátámasztás lát napvilágot, amit egy hónap múlva megcáfol egy másik. Megpróbáljuk a különböző lehetőségeket felvázolni, de ezek csak iránymutatók, bár jellemzően valós tapasztalatokon alapszanak. Talán furcsa módszernek tűnik, de kutyánk székletének nem túl beható vizsgálatával kaphatunk némi információt arról, hogy helyesen tápláljuk-e kedvencünket. Az egészséges, megfelelen táplált kutya egyszer-kétszer végzi el nagydolgát naponta. Az eredmény nem híg, nem koppan, színe olyan amilyennek már gyermekként megtanultuk: barna és formált. A tápokban, jutalomfalatokban található (kutyánk számára teljesen felesleges) színezékek a székletet is elszínezhetik. Amennyiben a kupac vöröses, zöldes, sárgás vagy egyéb nem természetes színben pompázik, váltsunk tápot. Ha állaga rendszeresen eltér a normálistól, de kutyánk egyébként egészséges, szintén lépjünk túl az éppen kipróbált eledelen. A kölyök boxert eleinte 3-4-szer etessük naponta, egyenlő részre elosztva eledelét. Fél éves kor körül átállhatunk a napi 2-szeri, 1 éves kor körül a napi 1-szeri etetésre. A tápokon feltüntetik az ajánlott napi adagot. Mindig ezt az adagot osszuk a kívánt részre, tehát, ha egy eledelből az ajánlott napi adag 400 gramm, akkor napi kétszeri etetés esetén 200-200 grammot kapjon a kutya, ne kétszer 400 grammot! Az ajánlott adagtól természetesen el lehet térni, minden kutya tápanyagigénye más, kedvencünk kondícióján láthatjuk, hogy sok, kevés vagy optimális mennyiség a kapott eledel. Ha bizonytalanok vagyunk, kérdezzük meg állatorvosunkat, hogy szerinte megfelel-e a kutya súlya, csökkentsük, növeljük-e az adagot. Ha kutyánkat jutalomfalattal tanítjuk, vagy azzal kedveskedünk neki, azt is számoljuk bele a napi adagba! Bármivel is etetjük kutyánkat, friss ivóvíz mindig legyen számára elérhet helyen! Tápok – száraz Rengeteg különböző minőség, összetétel, specifikációjú táp létezik. Nem javasoljuk a hypermarketekben kapható, agyonreklámozott, “olcsó” tápok etetését, mivel ezek összetétele nem biztos, hogy megfelel, általában csak kis mértékben tartalmaznak értékes alapanyagokat és inkább különböző adalékanyagokkal, melléktermékekkel dúsítottak. A minőségi tápokat állatfelszerelés üzletekben, állatorvosoknál vásárolhatjuk meg, de az interneten is megrendelhetők. A minőségi, teljes érték száraz tápok mellé semmilyen kiegészítőt nem kell adnunk. Sok féle ízben kaphatók, a különböző fajtájú és korú kutyáknak más-más összetétellel. A boxer nagytestű kutyafajták közé tartozik (felnőttkori testsúlya 25-40 kg) általában a LARGE, MAXI tápok számára a megfelelek. (Eltér megnevezése is lehet, a zsákon mindig feltüntetik a felnőttkori (!) testsúlyt). A kor szerinti bontás jellemzően a következő: Baby (bébi, kb. 5 hónapos korig,) Puppy (kölyök, kb 5-15 hónapos korig), Adult (felnőtt 15 hónapos kortól) és Senior (ids 7-8 éves kor felett). Tápok – konzerv A kutyák általában szeretik a különböző ízesítés szaftos falatkákat, nagy százalékban (kb. 80%) vizet tartalmaznak. Konzerv tápokból szintén kaphatók minőségi és kevésbé jó minőségek. Ha mégis a konzerv eledel mellett döntünk, ebből is a jó minőséget válasszuk Egyéb táplálékok Boxerünk etetését megoldhatjuk másképp is, mint kész tápokkal vagy ki is válthatjuk néha a tápot saját készítés eledellel. Megfelel táplálékok a különböző állati eredet csontos húsok, zöldségekkel, rizzsel kiegészítve. Adhatunk csirke- kacsa-, pulykafarhátat vagy nyakat, lehetőleg forrázva és nem főzve, mert a főtt csontok székrekedést okozhatnak. Az általánosan elfogadott arány 70% hús, 30% egyéb eredet (zöldség, rizs) táplálék. Disznóhúst soha ne adjunk nyersen vagy forrázva a kutyának, kizárólag jól átfőzve, de inkább kerüljük a disznóhússal való etetést. Kaphatnak a kutyák nyers (kizárólag ellenőrzött helyről származó) tojást, csirke vagy marha májat is. Ezekkel rendszeresen, de nem túl gyakran (maximum heti egy-két alkalommal) egészíthetjük ki ételüket. A zöldségeket, ha nyersen adjuk, akkor reszeljük le, ha feldarabolva, akkor kicsit pároljuk meg. Szinte minden zöldség megfelel, a kelfélékkel óvatosabban bánjunk, a vöröshagyma viszont tilos! A burgonyát megeszik a kutyák, de megemészteni, hasznosítani nem igazán tudják, így a táplálásban nem kap szerepet. A szálkamentes, filézett hal is egészséges, párolva és nyersen is adhatjuk, de ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy a hal gyorsan romló étel, kizárólag friss halat adjunk a kutyának! A forrázott, főtt ételeket nem szükséges fűszerezni, sózni, maguk az ételek tartalmazzák a kutya számára szükséges só mennyiséget. A húsfélék mindig emberi fogyasztásra alkalmasak legyenek, kizárólag olyan húst adjunk a kutyának, amit magunknak is elkészítenénk! A kutyák nagy része imádja a gyümölcsöket, a nagy mennyiség szőlő ugyan okozhat mérgezéses tüneteket, de egyébként bátran adjunk kutyánknak különböző nyers gyümölcsöket. Szeretik az almát, körtét, dinnyét, szőlőt, málnát, epret, csonthéjas gyümölcsöket (ezek kalóriatartalma általában magas, ezt vegyük figyelembe). Természetesen az étkezéseket ne gyümölcsökkel oldjuk meg, ezek inkább csak nasik, kész jutalomfalatok helyett ideálisak. Sok kutya összeszedi a kertben lehulott gyümölcsöt, legeli azokról az ágakról, amit elér, ha permetezzük gyümölcsfáinkat, akkor ezt ne engedjük vagy tekintsünk el a permetezéstől. A fáról lepotyogott, erjedt gyümölcsök hasmenést okozhatnak. A piacon, üzletben vásárolt gyümölcsöt mossuk meg mielőtt kutyánknak adjuk. Tejtermékek Boxerünk kaphatnak tejet, sajtot, kefírt, tejfölt, túrót. A tej okozhat hasmenést, ebben az esetben mindenképpen hagyjuk ki a kutya étrendjéből, amennyiben nem okoz problémát nyugodtan adhatunk tehén- illetve kecsketejet is. Az élflórás (pl. kaukázusi) kefír egészséges, az emésztést érint betegségekkor alkalmazott diéta szerves része. Tiltott ételek Soha ne adjunk a kutyánknak csokoládét, egyéb édességet! Az egyéb cukros édességekre is könnyen rákap a kutya, elhízik, ami nagyon sok betegség forrása lehet és fogait is gyorsan tönkreteszi. Ha mindenképpen étellel akarunk kutyánknak kedveskedni, akkor inkább nyers zöldséget-gyümölcsöt adjunk, de egy közös játéknak, simogatásnak is éppúgy örül, ne a hasán keresztül próbáljunk eljutni kutyánk szívéhez! A szőlő és a vöröshagyma is mérgez, szőlőt csak kis mennyiségben adjunk, a vöröshagymát teljesen hagyjuk ki kutyánk étrendjéből. A szív betegségei A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar adatai szerint a kutyák mintegy 5%-ában lehet szívbetegséget diagnosztizálni. Az idősöd kutyákban a tünetek egyre kifejezettebbé válnak, és ha nem kezelik a betegeket, az akár végzetes is lehet. A tünetek hátterében a szív elváltozása és ennek következtében a szív munkájának zavara áll, amely megfelel kezelés hiányában a szervezet keringési rendszerére komoly következménnyel járhat. Milyen tüneteket tapasztalhatunk kutyánkon? Fáradékony. Nehezen lélegzik, fullad. Sokszor köhög. Lábvégek duzzadtak lesznek. Ha a tünetek megjelennek, kérjük, forduljon állatorvosához, aki megvizsgálja a kutyát és elmagyarázza, mely betegség miatt van szükség az Ön kutyájának kezelésére. Minden a szíven múlik! A szívnek egyetlen feladata, hogy pumpaként a szervezet minden részébe eljuttassa az oxigénben és tápanyagokban gazdag vért. Munkája nélkülözhetetlen az élet fenntartásához, működése nagyban befolyásolja az egész szervezet egészségi állapotát. Amikor a szív teljesítőképessége arra szintre csökken, hogy a szervezet igényeit már nem tudja kielégíteni, akkor beszélünk keringési elégtelenségről. A tünetek hátterében a szív elváltozása és ennek következtében a szív munkájának zavara áll, amely megfelel kezelés hiányában a szervezet keringési rendszerére komoly következménnyel járhat. Egy egészséges kutya szíve A szív egy különleges izomfajtából, a szívizomból épül fel. Amint a képen látható, a szív két fő részből tevődik össze. A szív mindkét oldala két részből áll: pitvarból és kamrából. A jobb oldalon a pitvarba érkezik a test felől a vér és billentyűkön át, a kamrán keresztül a tüdőbe jut. A tüdőből a felfrissült, oxigénben gazdag vér a bal pitvarba jut és onnan billentyűk segítségével a bal kamra érintésével a testbe áramlik. Kutyák esetében leggyakrabban a következő két betegséget diagnosztizálják: A. Krónikus billentyű elégtelenség Károsodott, rosszul záródó billentyűk (A billentyű elégtelenségben szenved állat szívében a szívbillentyűk károsodnak, ennek következtében a szív többletmunkát végez a vér áramoltatása során.) Főként középkorú és idős állatok betegsége. B. Szívmegnagyobbodás Kitágult kamrák, elvékonyodott szívizomzat (Amelynek következtében a szív nem képes a szervezetben a vért megfelelő hatékonysággal áramoltatni.) Főleg fiatalabb és a középkorú egyedeket érinti.